Baksai Zoltán: Hedó a sorban
– Kovács Hedvig! – kiabált ki a résre nyitott ajtón a biztonsági őrnek látszó nő.
Hedó összerezzent. Nem csak a hang érdessége miatt, melyet – valószínűsítette – zárjegy nélküli cigaretták jelentős mennyisége érlelt a mai tónusára, hanem attól is, hogy nem szerette a nevét hallani.
A Kovács még csak elment, mert azt az apja is úgy kapta az ő apjától, és így tovább az első férfi felmenőig, aki talán még tényleg ütötte az izzó vasat a szépen pengő üllőn, nem volt mit tenni. De a Hedvig? Az már nem tartozik az eleve elrendelt kategóriába. Ezt a szülei választották neki. Az apja Ferenc, az anyja Mária (Holczberger), az anyai vezetéknévvel legalább alliterált volna.