A fogyasztóvédelem szabályai akkor is fontosak, ha mi magunk vagyunk a fogyasztók, de különösen akkor kell alaposan ismerni ezeket, ha fogyasztók részére értékesítünk webáruházunk révén. 2022. május 28-ával több, erre vonatkozó fontos szabály is megváltozott.
2018 május 25-én, immár 4 éve lépett hatályba a GDPR-rendelet, vagy ahogy magyarosabban nevezhetjük, az Általános Adatvédelmi Rendelet (amikor erre gondolok, azt később egyszerűen csak Rendeletnek fogom nevezni). Az előtte lévő 2 év felkészülési idővel az elvileg 6 év tapasztalatot jelenthetne, de egyes területeken mégis az újdonság erejével hat néhány alapkérdés is az adatkezeléssel és adatvédelemmel kapcsolatban. Pár alapfogalmat tisztába téve esetleg javulhat a helyzet.
Baksai Zoltán: Hedó a sorban
– Kovács Hedvig! – kiabált ki a résre nyitott ajtón a biztonsági őrnek látszó nő.
Hedó összerezzent. Nem csak a hang érdessége miatt, melyet – valószínűsítette – zárjegy nélküli cigaretták jelentős mennyisége érlelt a mai tónusára, hanem attól is, hogy nem szerette a nevét hallani.
A Kovács még csak elment, mert azt az apja is úgy kapta az ő apjától, és így tovább az első férfi felmenőig, aki talán még tényleg ütötte az izzó vasat a szépen pengő üllőn, nem volt mit tenni. De a Hedvig? Az már nem tartozik az eleve elrendelt kategóriába. Ezt a szülei választották neki. Az apja Ferenc, az anyja Mária (Holczberger), az anyai vezetéknévvel legalább alliterált volna.
Nos, amibe emberek halnak bele, abban semmiképpen sem lehet semmi jó. De a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet következményeként a „maradj otthon” kényszerét akár fordíthatjuk a hasznunkra is, hiszen az idő ugyanúgy eltelik, akár értelmesen töltjük, akár nem.
Az előző írásban megnéztük, hogy milyen körülmények szólhatnak amellett, ha valaki nem venne részt a céges bulin.
Mire érdemes figyelni, ha ott vagyunk?
Közeledünk az év vége felé, ez azt is jelenti, hogy csúcsra járnak a céges bulik is. Ezek munkajogi megítélésével kapcsolatban gyakran merülnek fel kérdések.
Ülök a fodrász székében, csattog az olló, és az az egyre ritkább helyzet áll elő, hogy a fodrász jól kezdeményez beszélgetést. (Fog-e esni? Milyen jókor jöttem, hiszen mások ilyenkor dolgoznak. Mivel foglalkozom?)
Mondom: vállalkozó vagyok kis- és középvállalkozásoknak segítek munkaügyi és adatvédelmi ügyekben, magam szervezem az időmet.
– Adatvédelem? Az a GDPR-szerű?
– Nem „szerű” – mondom – pontosan az.
Megveszed – Megérted – Megcsinálod – Működni fog!
Vigyük át a munkaköri leírás című könyvben foglalt elméleti és praktikus tudást a mindennapokba! A mesterfogásokról személyes előadást és konzultációt tartok Budapesten és hasonló tartalmú vidéki rendezvényekhez keresek agilis szervezőpartnereket.
Örömmel osztom meg a hírt, hogy már megjelent, rendelhető a munkaköri leírásról szóló könyvem és március 26-tól a könyvesboltokban is elérhető.
A 2018. január 10-ei blogbejegyzésem, amely a 2017-ről 2018-ra áthozott szabadságokkal foglalkozott, az év első negyedévében nagy népszerűségnek örvendett. Aztán tavasztól őszig ezt hosszabb olvasottsági szünet követte. Október vége óta azonban újra sokan találnak rá az akkori írásra, amely arra enged következtetni, hogy ismét gondokat okoz a szabadságok tárgyévi kiadása, pedig ez egy fontos munkáltatói kötelezettség.
Talán még mindig nincs minden veszve!
Még munkaügyi központos kirendeltség-vezetőként találkoztam egy munkaerő igényt beadó vezetővel, aki arra a kérdésemre, hogy milyen munkavállalóra vágyna igazán, számomra meglepő módon csak annyit mondott: Templomban ne fütyüljön!
Kértem, ezt bontsa ki egy kicsit jobban.
Ugye neked sem meggyőző, amikor a háziorvosnak elmondod, hogy szúr a hátad és ő már írja is a receptet, miközben te nagykabátban állsz előtte?
Inkább elvárnánk, hogy hallgasson meg a sztetoszkópjával, kopogtasson a hátunkon, és még idejekorán derüljön ki, hogy csak elfelejtettünk kivenni egy gombostűt az új ing felbontásakor és ez még a mosás és vasalás során is megbújt valahol.
Ehhez hasonló „műhibákkal” gyakran lehet találkozni a munka világában is, de ez elkerülhető. Ismerd meg, hogy vezetőként mit tehetsz azért, hogy az intézkedésed biztos alapokon nyugodjék!
Ahol és ahányszor csak lehet, sokaktól érdeklődöm, hogy mit gondolnak arról, hányszor kell egy felmondás előtt figyelmeztetni az érintett kollégát. Elsöprő többségben vannak azok, akik gondolkodás nélkül vágják rá: Háromszor!
Ennek okaira régóta próbálok rájönni, de a meseszámok, vagy konkrétan Fazekas Mihály hatásán kívül („Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!”) nem nagyon találtam ésszerű magyarázatot. Esetleg még a „harmadfokú árvízvédelmi készültség”, vagy a „harmadfokú hőségriadó” hatására gondolhatunk. Ha nem olvasnál tovább, gyorsan leírom: Nincs ilyen szám szerinti követelmény, felejtsd el, ha találkoznál a Men in Black szereplőivel, kérj egy soron kívüli, erre vonatkozó „vakuzást”! Nézzük, miből táplálkozhat ez a városi legenda!
A Hérakleitosznak tulajdonított mondás szerint nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba. Ha a nagy gondolkodó ma élne és ismerné a magyar vállalkozások nagy részének munkaügyi gyakorlatát, talán nem született volna meg ez a sokszor idézett mondat.
Az év végéig ki nem adott szabadságok ügyét sok év óta figyelem, és azt tapasztalom, hogy bizony sokszor tudjuk ugyanazt a hibát egymás után is elkövetni, pedig a december soha nem alattomosan, minden előzmény nélkül csap le évről évre.
Ha úgy látod, a 2017-es év végével még nem sikerült teljesen lezárnod a szabadság kiadás adminisztrációját, akkor ezen ne lépj túl, és javaslom – akár fogadkozós vagy, akár nem –, hogy változtass a szabadság kiadási gyakorlatodon!