Nos, amibe emberek halnak bele, abban semmiképpen sem lehet semmi jó. De a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet következményeként a „maradj otthon” kényszerét akár fordíthatjuk a hasznunkra is, hiszen az idő ugyanúgy eltelik, akár értelmesen töltjük, akár nem.

A közösségi platformokon sok poszt terjed arról, milyen nehezen birkózunk meg a váratlan szobafogsággal. Vannak, akik unalmukban a rizsszemeket számolgatják, mások olyan televíziós sorozatok komplett évadait nézik meg, amelyekről eddig tudomásuk sem volt, de ma már minden szereplő nevét tudják. Nem ítélkezem, lehet, hogy valamikor egy vetélkedő fődíja múlik majd ezen a tudáson.
Bár tudnám, hányszor hallottam már bizonyos rendezetlen helyzetek kapcsán, hogy „most el vagyok havazva, de ha lenne egy kis időm, rendbe tenném a dolgaimat”.

Hahó! Sokan megkaptuk az időt, még ha nem is így szerettük volna!
További rizsszemek számolása helyett most például a kazalban vegyesen álló közüzemi számlákat le lehet fűzni szolgáltatónként és időrendben. Ha valamelyiket még csekkel fizetnénk, a különféle helyekre tett feladóvevényeket össze lehet gyűjteni és hozzá lehet tűzni mindegyiket a saját számlájához. Jobb azokat ott tartani, ha a szolgáltató vitatná a díjfizetésünket, egy mozdulattal elő tudjuk kapni. Kidobhatjuk az elévült számlákat is, az sem baj, ha visszakerülnek az újrahasznosítás rendszerébe és például egy jó könyv képében élednek újra.
Ha eddig még nem tettük meg (én sokakat ismerek, akik biztosan nem), a foglalkoztatási jogviszonyaink dokumentumait tartalmazó rendezett dossziét is megnyithatjuk, illetve, ha van már ilyenünk, átnézhetjük, hogy tényleg bekerültek-e azok a dokumentumok, amelyeket a „majd a hétvégén elrendezem” felkiáltással dobtunk két éve egy fiókba. Egy majdani nyugdíj adategyeztetés során talán nem mondjuk, hogy köszönjük COVID-19 koronavírus, de biztosan jól fog esni, hogy egy helyen lesznek a jogosultságot alátámasztó iratok és könnyebben összevethetjük azokat a nyugdíjbiztosítási adategyeztetési dokumentumokkal. Hosszan sorolhatnánk még a hasznos időtöltés lehetőségeit.
De közelítve a szakterületemhez, ha a „home office” lehetőségével élünk (ha élhetünk), akkor a munkafeladatok kapcsán is számos lehetőség nyílik az eddig is vágyott, de bizonyos okok miatt mindig halogatott dolgok elvégzésére.
Például újra gondolhatjuk, hogy a fájljainkat tartalmazó könyvtárstruktúránk nem szorul-e renoválásra. A fent leírtak analógiájára azokban is hasonló rendet lehet tenni és szinte biztos, hogy a legtöbb könyvtárban selejtezni is lehet. Én így már találtam olyan fájlt, amelynek létezéséről már meg is feledkeztem és éppen készültem azt előállítani. Nagyon megörültem neki, mert fél éve már belefektettem a munkát, csak akkor átmenetileg lekerült a napirendről. Most csak kiegészítenem kell.
És mivel pár éve elköteleztem magam, hogy a munkaviszony méltatlanul háttérbe szorult – szerintem alapvető – dokumentumát, a munkaköri leírást a saját lehetőségeim szerint méltó helyére segítem, természetesen nem hagyhatom ki ennek az ide vonatkozó említését.
Javaslom, hogy gondold végig a következőket!

• Van-e érvényes munkaköri leírásod? (Érvényes alatt értsük a következőt: arról a munkakörről szól-e, amely a munkaszerződésedben szerepel, és ha az ezredforduló körül is készült, azért jelleghelyesen arról szól-e, amit ténylegesen most végzel.)
• Ha elolvasod a munkaköri leírásodat, abból számodra világos-e, hogy aszerint mit kell (vagy kellene) csinálnod?
• Ha más elolvasná a munkaköri leírásodat, abból számára világos lenne-e, hogy aszerint mit kell (vagy kellene) csinálnod?
• Tartalmaz-e olyan feladatot a munkaköri leírásod, amelyet nem is (te) végzel, de ha baj, vagy kár keletkezne ennek kapcsán akkor nehéz magyarázkodás venné kezdetét, hogy miért is szerepel a feladat a munkaköri leírásodban és ki a felelős a kárért?
• Van-e olyan feladatod, amely más által szolgáltatott eredményre, adatra épül és azt csak akkor tudod te is jól, határidőre elvégezni, ha bizonyos határnapig megfelelő minőségben megkapod az adatot? Világosan kiderül-e ez a te munkaköri leírásodból? És vajon a te adatszolgáltató kollégád munkaköri leírásában is dedikálva van számára ez a feladat és a feladatok egymásra épülése? Vagy mindig udvarolnod kell neki, hogy elkezdhess dolgozni?
• Az előző pontnak a fordítottja. Te tudod-e, hogy a kezedből kiadott munkával dolgozik-e tovább valaki szoros határidővel? Ha torlódnak a feladatok (mert hol nem?), egyáltalán nem mindegy, hogy tudod-e, melyikben lehetsz te is lazább és melyikkel nem késhetsz, mert azzal taszítod a kollégádat az orvosi macskagyökér (Valeriana officinalis) fogyasztók népes táborába.
• Ne állj meg itt, ha van még olyan problémád, amely régóta rágja az idegrendszeredet, a „home office” keretében írd össze mindet, és vagy levelezd le e-mailben, vagy beszéld meg telefonon az érintettekkel (felettes, kolléga), persze lehetőleg egy jobbító javaslat formájában! Vagy az elrendelt veszélyhelyzet elmúltával, ha visszatér az élet a rendes kerékvágásba, a soron következő teljesítmény értékelő beszélgetésen vesd fel az összegyűjtött és megoldásra váró problémákat! (Ha a munkahelyi kultúrának nem része az ilyen egyeztetés, akkor akár kezdeményezheted is, hogy legyen ilyen.)

Ha végképp kifogytál a téged érdeklő könyvekből és olvasnál a „békeidőkre” felkészülésként továbbiakat arról, hogy miként is segítheti a felek közti munkakapcsolat javítását a jó munkaköri leírás, akkor az alábbi könyvterjesztőknél akár e-könyvként akár hagyományos könyvként hozzá juthatsz (házhozszállítással) a könyvemhez.

LIBRI – LIRA – BOOKLINE – PUBLIOBOOX

Egyébként érdekes, akár látnokinak is tekinthető, hogy a könyv témájához kapcsolódó Power Point előadásom egyik diáján bő háromnegyed éve az ehhez a blogbejegyzéshez is mellékelt fotó szerepel. Ezt szerencsére elég sok szemtanú tudja igazolni, mert egyébként csapnivaló jós vagyok. A mobiltelefonok terjedésének kezdetén például nem feltételeztem volna, hogy több lesz belőlük, mint ahány előfizető. De egyes lokális karanténok, helyi zárlatok eddig is voltak, ha ilyen világméretűre nem is gondoltunk. Ezért azzal példálózni eddig is tudtam – és erről szól az előadás diája –, hogy ha a munkatárs szabijáról például azért nem tér vissza, mert hatóságilag nem engedik, megvan-e a „B-tervünk” a feladatainak ellátására. Ha elővesszük a munkaköri leírását, abban – elnézést a kifejezésért – bullshitelést találunk-e, vagy valamilyen használható támpontot ahhoz, hogy áthidaljuk a problémát. Továbbá a szabadságra menetel előtt gondoskodtunk-e valamilyen feladat átadás-átvételről, hogy legalább lássuk, hogy állt a kolléga a V.I.P. ügyfelünknek végzett feladataival.

Szóval egy mondatban összegezve: ha már egyszer ebbe a helyzetbe kerültünk és pillanatnyilag szobafogságra kényszerít bennünket a koronavírus, dönthetünk, hogy annak elmúltával pont ott folytatjuk-e az életünket, rutinjainkat, ahol a vírus miatt abbahagytuk, vagy okulunk belőle és gondolatainkat letisztázva térünk-e vissza.

Addig is próbáljuk meg a magunkét hozzá tenni a fertőzés miatti helyzet minél kisebb áldozatokkal történő leküzdéséhez!
Elismerés a frontvonalban dolgozó orvosoknak, ápolóknak, gyógyszerészeknek, bolti eladóknak, pénztárosoknak, árufeltöltőknek és mindazoknak, akik a szó szoros és átvitt értelmében is életben tartják az országot!