Blog...

Év vége lesz 2018-ban is – a szabadság átvitele egyik évről a másikra (8-9 perc alatt elolvasható)

A Hérakleitosznak tulajdonított mondás szerint nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba. Ha a nagy gondolkodó ma élne és ismerné a magyar vállalkozások nagy részének munkaügyi gyakorlatát, talán nem született volna meg ez a sokszor idézett mondat.
Az év végéig ki nem adott szabadságok ügyét sok év óta figyelem, és azt tapasztalom, hogy bizony sokszor tudjuk ugyanazt a hibát egymás után is elkövetni, pedig a december soha nem alattomosan, minden előzmény nélkül csap le évről évre.
Ha úgy látod, a 2017-es év végével még nem sikerült teljesen lezárnod a szabadság kiadás adminisztrációját, akkor ezen ne lépj túl, és javaslom – akár fogadkozós vagy, akár nem –, hogy változtass a szabadság kiadási gyakorlatodon!

Megállapodás? Írásban!

Ha odáig eljutottál, hogy szóban megállapodtál valamelyik munkavállalóddal, hogy az életkor alapján járó pótszabadságát (részben, vagy egészben) nem 2017-ben, hanem 2018-ban adod ki, akkor az év indításával kapcsolatos feladatok ellenére ne hagyd el a megállapodásotok írásba foglalását (bár ezt eleve meg kellett volna kötni még 2017-ben).
Készítettem erre egy megállapodás űrlapot (a cikk alján találod a linket), javaslom, használd, ha segítségnek gondolod!

Hogyan jutunk el rendre ugyanahhoz a problémához?

A munka törvénykönyve szerint munkáltatóként (illetve a munkáltatói jogkör gyakorlójaként) kötelességed a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – eltérő megállapodásotok hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. Ilyen munkaviszonyra vonatkozó szabály maga a jogszabály (és nagyobb munkáltatók egy részénél a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás is). Mivel a jogszabály előírja, hogy kinek mennyi szabadság jár és azt hogyan kell kiadni szabályosan, akkor azt vagy betartod, vagy azzal a kockázattal élsz, hogy bármikor „borulhat a dominó”. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény alapján a munkaügyi ellenőrzés kiterjed egyebek mellett a munka- és pihenőidőre előírt rendelkezések betartására (ide tartozik a szabadság kiadása) is. Mivel a Hatóság széles körű jogosítványokkal rendelkezik a vizsgálathoz – és hidd el, ellenőrei több „okosságot” láttak már, mintsem azt elképzelnéd –, nem javaslom, hogy rossz irányban keresd a megoldást (pl.: „kiírjátok” a szabadságot, de ténylegesen dolgozik a kolléga).

Új év – új lehetőségek

Az új év új lehetőségeket nyit meg számodra, legalábbis a szabadság kiadás feladatához történő viszonyulás terén.
Érdemes az alapokat átvenni:
1. A szabadságot a munkáltató adja ki. Az Mt. 122.§ (1) bekezdése szó szerint úgy szól, hogy „A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.”, ez azonban nem változtat azon, hogy a szabadság kiadása alapvetően munkáltatói kötelezettség, nem lehet például arra hivatkozni, ha a munkavállaló bármely okból nem akart volna szabadságra menni. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben a munkavállalói elégedettség érdekében természetesen jól teszi a munkáltató, ha a szabadságot akkor adja ki, amikor azt a munkavállaló szeretné. De korántsem biztos, hogy nem lesz érdekütközés, például, ha a vállalkozás két pénztárosából mindkettő ugyanazon a napon szeretne szabadságra menni, amely ráadásul a vállalkozás egyik legnagyobb árbevételt produkáló napja is egyben. Bizony, ilyen esetben előfordulhat, hogy valaki kérésére nemet kell mondani.
2. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. Mivel az emberek társas kapcsolatban élnek, erre tekintettel célszerű ennél jóval inkább előre látóan tervezni.
3. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot (legfeljebb két részletben) a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, de a jogszabály szerint ez a kötelezettség csak akkor terheli, ha a munkavállaló a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal ezt az igényét bejelenti.
4. Mindezeken felül még arra is figyelni kell, hogy – hacsak nem állapodnak meg a felek ezzel ellentétesen – évente egyszer legalább 14 napra mentesüljön a munkavállaló a munkavégzés alól. Itt annyi könnyebbség azért van, hogy a 14 napnak nem 14 nap szabadságnak kell lennie, hanem a heti pihenőnapokkal, munkaszüneti napokkal együtt kell kiadni a 14 napot. Erre a 2018-as sok hosszú hétvége jó lehetőséget kínál, okos tervezéssel egész kevés szabadságnappal is „ki lehet hozni” a 14 nap egybefüggő távollétet, de gondolkozni és cselekedni mielőbb érdemes.

Egy barátunk – akivel évről-évre közös vakációt szoktunk eltölteni – munkahelyét a munkaügyi hatóság évekkel ezelőtt a szabadság kiadás hiányosságai miatt egy, a cégvezető számára eléggé fájó nagyságrendű bírsággal sújtotta. Onnantól kezdve az év elején mindig felmerül a kérés a barátunk részéről, hogy mielőbb határozzuk meg az aktuális évi vakáció idejét, mert neki már le kell adnia a pontos időpontot. A cégvezető ugyanis kihirdette, hogy ő többször nem kíván fizetni szabadság kiadás problémái miatt, így aki márciusig nem mondja meg, hogy mikor szeretne szabadságra menni, annak (a már említett 7 napon felül) a cégvezető határozza azt meg és pont. Nem biztos, hogy érdemes ezt a „tanulópénzt” másnak is megfizetnie

Itt jön az egész kérdéskör legkellemetlenebb része

Ha például azért áll elő a szabadság kiadási probléma, mert egyes munkakörökben nincs elegendő létszám és az érintett kollégák szabadsága alatt megáll a vállalkozás, akkor bizony nagy erővel kell keresni a megoldás lehetőségeit.
Mert ilyen esetben valójában nem is csak a Hatóság a „mumus”, persze sem a vizsgálat, sem a bírság nem hiányzik senkinek. Ez a vállalkozás olyan alapvető működési kérdését jelenti, amelyben a szabadság kiadás nehézsége csak tünet, amely az ok megoldása nélkül nem orvosolható.
Vállalkozásodat nálad biztosan nem ismeri jobban senki, de érdemes végig gondolnod, hogy minden megoldási lehetőséget mérlegeltél-e már. Én is csak példálózó jelleggel tudok felsorolni néhányat.

  • Folyamatosan működnie kell a vállalkozásodnak? Nincs esetleg olyan időszak évről-évre, amikor alig nyitják rátok az ajtót? És aki ebben az időszakban kopog be, azt biztosan elveszíted, ha azt találja az ajtón (honlapon), hogy: „Kedves Partnerünk! A csapatunkkal szabadságra mentünk, hogy az önnel való találkozásra kipihenten, új energiákkal feltöltődve készülhessünk. Kérjük, hagyjon üzenetet nekünk, visszaérkezésünk után haladéktalanul keresni fogjuk önt.” Vagy valami hasonló.
  • Több telephely esetén mindegyiknek egy időben is működnie kell? „Kedves Partnerünk! Ebben az irodában jelenleg nem tudunk a rendelkezésére állni, itt [dátum] nyitunk újra. Szolgáltatásink a [telephely címe] érhetők el, a többlet fáradozását előre is köszönjük, melyért [kedvezmény] írunk jóvá önnek”
  • Tudsz-e foglalkoztatni a szabadságolási időszakban helyettesítőt? Például megfelelő betanítás után: tőled nyugdíjba ment kollégát, alkalmi munkavállalót, határozott idejű munkaszerződéssel felvett munkatársat, kölcsönzött munkavállalót, iskolaszövetkezeti foglalkoztatottat.
  • Tudsz-e technológiát módosítani annak érdekében, hogy az eddig „élő erővel” megoldott feladatok valamely részét a partnerek (ügyfelek) számára önkiszolgálóvá tedd? Például a telefonos bejelentés nem váltható-e ki a honlapon keresztüli feltöltéssel, letöltéssel?
  • Illetve bármely egyéb saját ötleted, amely megoldást jelenthet. Két oka is lehet, ha esetleg eddig nem volt megoldásod. Az első: nem volt égető a probléma. A második: még a nagymesterek esetén is előfordul a „sakkvakság”, amikor a nyilvánvaló megoldás szem előtt van, de mégsem veszük észre.

És a legfontosabb: a munkavállaló nem gép.

Bár a „munkavállaló nem gép” mondás is sántít, hiszen egy gép is megbosszulja, ha elmarad a karbantartás, ápolás, felújítás, de el kell fogadni, hogy a munka törvénykönyve szabadságra vonatkozó rendelkezései nem véletlenül kerültek a jogszabályba. A rövidebb távú pihenés (munkanapok közötti pihenőidő, pihenőnap) mellett szükség van a nagyobb időszakra szóló (és tényleges) kikapcsolódásra, mert ezek hiányában sok negatív dolog keletkezhet (ügyfelekkel, munkatársakkal való feszültebb viszony, betegségek stb.).
De ha maradnánk a gép-analógiánál, akkor is tudatosítsuk: ha „eltörik” a munkavállalód, a „töréskár” is a tied. Érdemes ezt inkább megelőzni, hidd el, az ezzel kapcsolatos gondolkodásra fordított időd az egyik legjobb befektetés, amelyet a vállalkozás érdekében megtehetsz!

Az űrlapot ITT tudod letölteni!

Ügyeinket rendben tudni jó!

Baksai Zoltan
Átlagosan 2-3 hetente tervezek új blogbejegyzést írni. Hozzájárulásoddal szívesen küldök e-mailt, ha új tartalom kerül fel. Ha szeretnél értesülni ezekről, akkor kattints ide!

Szólj hozzá te is!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal - mint általában más oldalak is - a látogató élményének javítását segítő "sütiket" használ. Elfogadod?

További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás